Most is egy születésnapra

 Drága Kisfiam! 💗

Igen, tudom, azóta már felnőttél. De nekem mindig a kisfiam maradsz. Ezen a napon, pontosan … évvel ezelőtt születtél. Én tudom, de nem árulom el másoknak. ;)

Csöppnyi életed oly sok nehézséggel indult. Már eleve küzdenem kellett azért, hogy megtarthassalak. Küzdeni azért, hogy a világra jöhess. Ezért mentem hozzá apádhoz. Nem, nem szerelemből. Csak miattad. De azért igenis megérte. ❤

Alig múltam tizenhét éves. Így alakult. Ez volt a biztosíték rá, hogy az a csöpp élet, amelyik bennem növekszik, idővel megismerheti a külvilágot is. Lehetnek szerettei, barátai. Felfedezheti magának a világot.  💖💖💖

Te már annyira sietni akartál megismerni ezt a világot! Nehezen lehetett téged visszatartani. Ezért kellett kórházba mennem. Pihenés és infúziók. Csak ezzel lehetett még egy kicsit rávenni arra, hogy ne siess annyira, még pici tested nem áll készen a valódi életre.

Azonban annak ellenére, hogy próbáltunk téged még a pocakomban tartani, te minden erőddel azon voltál, hogy megszüless. Így történt aztán, hogy ezen a decemberi napon, alig néhány perccel éjfél előtt már megpillanthattalak. Alig 33 hetes voltál. Aprócska termeted mindössze 44 cm volt. 💗💖❤💜💚🌸💝

Csak egy pillanatra láthattalak. Volt valami, ami megijesztett engem is, mert ilyennel még sohasem találkoztam. Bizony, egy kis testi hiba. És mivel koraszülött lettél és problémáid is voltak, ezért a rohammentő jött érted, hogy a fővárosba vigyen. Még egy nagyon rövid időre láthattalak az inkubátorban, kaptam rólad egy polaroid fényképet és már el is vittek tőlem. 😭😭😭

Még egy hétig maradtam a kórházban, addig be kellett érnem a fényképeddel. Minden nap itt voltál a szívemben. Minden nap hiányoztál. Minden nap számoltam, hogy mikor láthatlak végre téged, mikor vehetlek végre a karomba, mikor simogathatlak meg. 😍😍😍

Egy hetes múltál, mikor végre először megfoghattalak. Addig te is az intenzíven voltál. De mire felértünk hozzád a kórházba, már a többi kis apróság között feküdtél pici ágyacskádban. És persze aludtál. Amikor először megláttalak… annyira kis aprócska voltál! Anyai szívem minden szeretetével értem hozzád és fogtalak meg végre. Az a pillanat volt életem egyik legszebb pillanata. Mert a karomban tarthattalak. Mert végre te voltál a családom. Az összes szeretetemet neked adtam. Leültem az ágyacskád melletti székre és téged a mellkasomra fektettelek. Te még csak fel sem ébredtél. Nem bírtam betelni veled. Az a pici baba! A csöppnyi kezecskéi! A kis pihés fejecskéje. És akkor ott a kórházban derült ki, hogy más problémád is van. De nem számított. Az én édes kisfiam voltál. Te voltál a mindenem. 🥰🥰🥰🤩🤩🤩

Még két hétig voltál a kórházban. Minden nap veled voltam, amennyit csak lehetett. Sikerrel vettük az akadályokat. Nagyon szépen megtanultál szopizni. Továbbra is rengeteget aludtál, ami kellett is neked. Ez a szokásod a későbbiekben sem nagyon változott. 😴😴😴

Aztán hazavihettünk végre. Minden figyelmem a tiéd volt. Minden szeretetemmel védtelek és óvtalak. Vigyáztam az álmodat. Akkor is megébredtem, ha te épp nem vettél levegőt. Néha aggódva figyeltem, ahogy lélegzel. 😇😇😇

Annyira boldog voltam, hogy te vagy nekem. Nagyon büszke voltam mindig, amikor valamit megtettél. Amikor először fordultál át a hasadról a hátadra. Le is fotóztam. Sok-sok fényképet készítettem rólad. Amikor már felültél. Aznap, amikor először álltál fel. Milyen vidám kisbaba voltál. Mennyi örömöt okoztál nekem. 😀🥰😍🤩

Telt az idő. Te egyre jobban cseperedtél. Néha volt egy kis egészségügyi problémád, de túljutottunk szerencsésen mindegyiken. Amikor fél évesen műteni kellett, minden pillanatban veled voltam. Bár a kórházi tartózkodást mindketten nagyon rosszul viseltük. Te is, én is. De túléltük.

Ahogy teltek az évek, apáddal is egyre távolabb kerültünk egymástól. Sosem voltunk közel, az igaz. Az én pénzemből rendeztük be a lakásomat. Én fizettem ki az ő autóját. Aztán eladatta a lakásomat. Másik városba költöztünk. Majd el is ment megint máshová, hogy érettségit szerezzen. Ekkor már el akartam válni. Egy fillér nélkül hagyott ott minket. Én meg nehezen boldogultam az akkori gyesből. Fenntartani egy lakást, eltartani egy kisbabát és saját magamat nem volt elég a gyes. 🤔☹

Amikor nyáron hazajött, ugyan még nem indítottuk el a válópert. Azonban ő azt mondta nekem, hogy bízzalak rá, minthogy állami gondozásba adjalak. Tudod, soha egy pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy az államra bízzalak. Nem is tudom, honnan szedte az ötletet. Talán onnan, hogy én magam állami gondozott voltam. Család nélkül, háttér nélkül és most már saját lakás nélkül is.

Így hagytam, hogy elvigyen magával. Neki mégis csak nagyobb családja van. Gondoskodnak rólad rendesen, mindenki szeret és semmiben sem fogsz hiányt szenvedni. Akkor azt hittem, ez lesz a legjobb megoldás.

Augusztusban vitt el tőlem. Nem tudtam, hogy mikor foglak újra látni. Majd megszakadt a szívem, de akkor azt hittem, tényleg így lesz a legjobb.

Novemberben már dolgoztam. Következő év áprilisában pedig elindította az eljárást, hogy nála helyezzenek el. Hogy ő legyen a gyámod. A bíró könnyen neki ítélt, hiszen a hátam mögött volt a családja, az egyik hatalmi szerv és egy megfizetett ügyvéd. Én igazából egyikkel sem rendelkeztem. Egymagam voltam. Nehéz is lett volna harcolnom érted. Akkor áprilisban láttalak téged újra. 😭😭😭

Apád abból a lakásból is kirakatott, amit miatta kaptunk meg, miután az én lakásomat eladatta velem. Mondhatom azt is, hogy így hajléktalan lettem. Akkorra azonban már nekem is volt valakim és egy másik aprócska életet hordoztam a szívem alatt. Ismerősöknél húztuk meg magunkat, amíg nem találtunk albérletet.

Nekem is óriási fordulatok voltak az életemben. Megszületett a lányom, gondok voltak a párkapcsolatomban. Súlyos gondok. 

Közel két és fél év telt el, mire újra láthattalak téged. Akkor kezdődött, hogy havonta tudtalak látogatni téged. Az is kiderült, hogy bizony nem apád nevelt téged két évig, miután elperelt tőlem, hanem a nagyszüleid. Hálás vagyok, hogy szeretettel neveltek. De azt soha senkinek nem tudtam megbocsátani, hogy engem kihagytak az életedből.

Talán nem tudod, de a kislányomat is elveszítettem néhány évre. Őt szerencsére vissza is kaptam és sikerült felnevelnem. De mindkettőtökért nagyon hálás voltam és nagyon örültem, amikor mind a ketten egyszerre voltatok velem. 💝💝💝

Szerettem volna, ha sokkal több időt tudok veled tölteni. De ez valahogy nem igazán jött össze. Főleg nem a későbbiekben. Mert nem igazán akartál jönni hozzánk, amikor már kamasz lettél. Nekem is új párom volt, a fővárosban laktam, a kislányom is velünk élt már. De téged hiába próbáltalak többször hívni, hogy gyere, nem jöttél. Azt mondtad, nem akarsz. Sosem tudtam, hogy miért. Hiszen itt nem történt veled semmi rossz. 🤔🤔🤔

Mivel én nem tudhatom, milyen volt ott az életed, csak gondolataimban képzelem azt, hogy a rokonaidat egyáltalán nem érdekelte, hogy neked anyád is van, aki szeretne többet veled lenni. Talán nem akarták, hogy velem legyél. Talán mondtak rólam olyan dolgokat, amik nem igazak. Ezeket tudom elképzelni. Mert egyébként nehezen tudom elképzelni, hogy egy gyerek ne szeretne az anyjával lenni, ha az szereti őt.

Az általános iskolai ballagásodon találkoztam veled utoljára. Meghívtál engem és a húgodat is. Szerettem volna veled egy kis időt eltölteni, de te rohantál, mert ballagási ebédre mentetek a hatalmas rokonsággal. Minket pedig – úgy éreztük – egyszerűen kidobtál. Annyira nem is számítottunk neked. Nem tudtunk napirendre térni efölött. Nyáron sem jöttél el hozzánk egy napra sem. Nagyon hiányoztál nekünk. Sajnos, csak telefonon tartottuk a kapcsolatot. Mindig azt mondtad, hogy majd meglátod, de sosem láttad meg. Sosem jöttél többet. Amikor lehetőség lett volna rá, hogy találkozzunk, mert itt voltál a városban, akkor is inkább hazautaztál, minthogy találkozz velünk. Rettenetesen fájt. 😭😭😭😭😭

Az évek telnek. És lassan már talán kilenc éve is van annak, hogy utoljára találkoztunk és úgy három-négy éve, hogy utoljára beszélgettünk. Az egyik szülinapodon.

Tudod, miért írtam én ezt most meg neked? Hogy tudd, hogy tisztábban láss.

Fogalmam sincs, milyen életed volt, mert soha semmit nem tudhattam rólad. Fogalmam sincs, milyen ember lettél, mert senki nem adott lehetőséget arra, hogy megismerjelek. Apádnak mindössze az kellett, hogy fizessem utánad a gyerektartást, de ő nem tartotta magát a szabályokhoz. Aztán, hogy nem fizettem, fel is jelentett. Tudod, ez mit jelentett? Rabosítottak. Fénykép, ujjlenyomat. Ha mutatom a befizetett csekket, törlik a rabosítást. El sem tudod képzelni, hogy ez milyen megalázó volt. Mert mindig azt éreztem, hogy bármit megtehet és én még csak nem is láthatlak téged.

Tessék! Itt a rövid történetünk, a keserűségem, a bánatom, a fájdalmam. Igyekszem megbocsátani. De soha nem tudtam feldolgozni azt, hogy elveszítettelek.

Felnőttél. És nagyon bízom abban, hogy egyszer talán neked is benő a fejed lágya és talán kíváncsi leszel az anyádra, a húgodra és a mi történetünkre. Talán még eljöhet az idő, amikor újra közel kerülünk egymáshoz. Mert nincs más vágyam. Egész életemben szerettelek. Mikor megszülettél, te voltál a mindenem. Általad kaptam egy csodát. 💖💖💝💝💗💗🧚‍♀️🧚‍♀️

Azért itt írom meg mindezt, mert máshol nem tehetem. Nem ismerem egyik elérhetőségedet sem. Semmit nem osztottatok meg velem. A közösségi oldalon még csak vissza sem jelöltél. Nem tudok rólad semmit. De nagyon szeretnék. És nagyon szeretném, ha egyszer még valamilyen módon lehetnénk család. ❤❤❤

Azért írom ezt, hogy az én oldalamról is lásd a történéseket. Talán tisztább képet kapsz mindenről.

Szeretlek. Mindig is szerettelek. Soha nem felejtettelek el. Mind a mai napig te vagy a legnagyobb fájdalmam és bánatom. 💜💜💜

Remélem, eljut hozzád ez az írás. Talán sokan mások is elolvassák, de talán így van rá esély, hogy te is elolvasd.

Bármikor megtalálsz. Az összes elérhetőségem fent van minden oldalamon.

Szeretlek, fiam! ❤❤❤

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNOK! 

Remélem, hogy boldog vagy, sikeres vagy az életben. Kívánok neked minden jót, amit csak adhat az élet!  😊😇❤💖💗💜💚🧡💛🌈🌺🌞🌞🌞

 

100.

Elérkezett hát ez a nap is! Végre egy kis alkalom az ünneplésre. Ugyanis pontosan ma száz napja kezdtem el írni a hálaadásokat. Nem lesz pezsgőbontás, mert hamarosan, sajnos, dolgozni kell menni. De azért ünneplés van. 😊😇🥳

A hála. Sokan nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig azt egy olyan egyszerű szóval lehet kifejezni, hogy: Köszönöm. Korábbi cikkben már írtam a háláról, itt most nem fogom hosszú lére ereszteni. De valóban fontos, hogy megköszönjünk mindent. Főleg, ha az, amit kapunk, egy másik személytől van. Mert igenis köszönettel tartozunk neki azért, amit kapunk tőle. 💐

Ha a vallást vesszük, ott mindenki Istennek mond hálát.

Én – ahogy már korábban is írtam – csak úgy is szoktam hálát adni, vagyis köszönetet mondani, hogy az nem szól senkinek. Mert rengeteg olyan dolog van, akár kisebb, akár nagyobb, amiért hálát lehet adni. Köszönetet lehet mondani. ❤

Egyes tanítások szerint a hála a nagy szorzó. És van benne igazság. Ugyanis, ha inkább hálás vagy, akkor sokkal könnyebben mennek a dolgok, sokkal lazábban lehet kezelni az életet. Mert az élet egy kaland, nem kell véresen komolyan venni. Ha ezt még egy olyan aprósággal is megspékeljük, hogy inkább hálásak vagyunk, köszönetet mondunk és még örülünk is, hihetetlen dolgok történhetnek velünk. De tényleg! Próbáljátok csak ki! 💖

Hiszen, aki folyton panaszkodik, elégedetlen, morog és káromkodik, annak meg is lehet nézni az életét. Nem lesz jobb és ez persze ugyanazt hozza magával, amit eddig is tett. Semmi nem is fog változni, amíg át nem hangolja magát valami másra.

Higgyétek el, a rossz körülmények között is lehet találni legalább egyetlen aprócska dolgot, amiért hálásak lehetünk. Tudjátok azt is, hogy saját tapasztalatból beszélek. ⏳

Higgyétek el, hogy én is gyakorlom a hálát és igyekszem minden nap egy kicsivel jobb lenni benne. Nem csak kimondani, nem csak leírni, hanem kicsikét át is érezni, örülni, mosolyogni. Mert ez az igazi mágia. Ez változtatja meg a dolgokat. 🌈🌞🌸

Én most legutóbb – néhány napon belül – két újabb melót is kaptam. Lakásokat takarítok és ha hiszitek, ha nem, ezt még szeretem is. Kilátásban van még egy. 🥰

Néhány hete a lottón volt kettesem. 🍀

Vagy ha olvassátok fb-n a napi hálaadásokat, láthatjátok, mennyi mindent kapok csak úgy. 🤗

Most írok ide egy listát. Száz olyan egyszerű, hétköznapi dolog, amiért hálás lehetek. Ezek mind hozzám kapcsolódnak, a saját életemből valók. Ha elolvassátok, látni fogjátok, hogy mennyi mindent lehetne még hozzáírni. Ebből is következik, hogy tényleg mindenért hálát lehet adni.Úgy írtam, ahogy éppen eszembe jutott. 😁

Nagyjából fél órát vett igénybe, mire mindent összeszedtem. Vagyis ha valaki csak napi néhány dologért adna hálát, azt nem olyan nehéz összeszedni. Gyakorlással pedig egyre könnyebb lesz.

Igazán tiszteltetem azt, aki végig is olvassa. 😘

Tehát a listám a teljesség igénye nélkül (ha még egy „mert”-et is tudsz odaírni, még csodásabb):

Hálás vagyok:

1. az életemért, mert ez az enyém, és úgy élem, ahogy akarom; 💗

2. hogy nő vagyok, mert szeretek nő lenni; 💗

3. hogy anya vagyok, mert ez is egy csoda; 💗

4. a gyerekeimért, mert ők is csodák külön-külön; 💗

5. a barátaimért, mert ők is fontosak, segítenek, számíthatunk egymásra; 💗

6. a szeretteimért, bár kevesen vannak, de ők a családom; 💗

7. a szeretetért, amit kapok, mert enélkül nem lehet élni; 💗

8. hogy szerethetek, mert szeretek szeretni és ezáltal én is több vagyok; 💗

9. a gondolataimért, mert igazán jók szoktak lenni; 💗

10. az intuícióért, mert ezek is segítenek a mindennapokban és jól működnek; 💗

11. az otthonomért, mert van hol laknom és biztonságot ad; 💗

12. a munkáimért, mert ezekkel biztosítom a megélhetésemet; 💗

13. hogy írhatok, mert imádok írni, akár könyvet, történetet, akár csak a blogba; 💗

14. a sok nevetésért, mert ezek igazán megszínesítik a mindennapokat; 💗

15. az örömért, mert ez az élet egyik motorja; 💗

16. a napsütésért, mert az maga az élet; Nézzétek, ma is hogy kisütött és milyen meleget áraszt! 💗🌞🌞🌞

17. az esőért, mert ez tisztítja és táplálja a Földet; 💗

18. a ruháimért, mert öltöztetnek, csinosítanak, szebbé varázsolnak; 💗

19. a cipőimért, mert védik a lábam; 💗

20. a tárgyaimért (itt minden, amim csak van), mert megkönnyítik az életemet és hasznosak; 💗

21. a telefonomért, mert elérhetek vele bárki; 💗

22. a számítógépemért, mert többek között ezen gépelek, amit imádok; 💗

23. a tollaimért, mert imádom őket, imádok kézzel is írni, így születik némelyik könyvem; 💗

24. a füzeteimért, mert ez is imádás, mert ezekbe írok és egyik szebb, mint a másik; 💗

25. az egészségemért, mert ez a legfontosabb, ha ez van, könnyebb az élet; 💗

26. a testemért, mert hűségesen szolgál engem és mindig tudja, mi a jó nekem; 💗

27. a növényeimért, mert megszépítik az otthonomat és az életemet; 💗

28. a pénzért, mert hát mégiscsak ebből lehet bármit megvásárolni és élni; 💗

29. a lehetőségekért, mert ezek mindig újabb lendületet adnak, hogy lehet máshogy is; 💗

30. a szép körmeimért, mert ezek igazán hozzátesznek a szépségemhez és a nőiességemhez; 💗

31. a vitaminokért, mert ezek meg a testemnek kellenek az egészségéhez;💗 

32. a mindennapi ételekért és italokért, mert ezek táplálnak és éltetnek; 💗

33. a kedvességért, mert ez olyan, mint a falat kenyér, akár adom, akár kapom, finom; 💗

34. a bókokért, mert ez is fontos, hogy érezzem a nőiességet; 💗

35. a megtanult dolgokért, mert fejlődtem általuk, tudásom lett általuk; 💗

36. a még megtanulandókért, mert még fejleszthetem a tudásomat; 💗

37. a sikerekért, mert igazán önbizalmat adnak, akármilyen apróságról is van szó; 💗

38. a szerencséért, mert ez is egy örömforrás; 💗

39. a könyveimért, mert imádok olvasni; 💗

40. az ajándékokért, mert ebből is látom, hogy szeretve vagyok, fontos vagyok, megbecsülnek; 💗

41. a bőségért, mert ez sokban segít, (és most nem csak a pénzbeni bőségről beszélek); 💗

42. a jólétért, mert így könnyebb az élet (már az is jó, hogy nem kell szűkölködni és éhezni); 💗

43. az alvásért, mert ez kell a testnek, az elmének, gyógyít és nyugtat; 💗

44. az ébredésért, mert akkor tudom, hogy egy újabb csodás nap vár rám; 💗

45. a meleg vízért, mert így kellemesebb a fürdés; 💗

46. a fűtésért, mert hidegben sem kell fázni; 💗

47. az elektromos áramért, mert ez aztán hatalmas találmány, nagyban megkönnyíti az életet; 💗

48. a gázért, mert ezzel tudok főzni; 💗

49. a levegőért, mert ez is maga az élet; 💗

50. a fákért, mert ezektől szebb a bolygó, tisztább a levegő és mert csodálatosak; 💗

51. a wc papírért, mert… talán ezt nem kell megindokolnom ;) ; 💗

52. a tapasztalataimért, mert nélkülük nem lennék a mostani Én; 💗

53. az örömeimért és bánataimért, mert ezek is tanítottak; 💗

54. a veszteségeimért, mert ezek igazán nagy leckék voltak és hasznosak; 💗

55. a segítségekért, mert ezekkel sikerült életben maradnom és haladnom; 💗

56. a szerelmekért, mert csodás érzések voltak; (sok csak plátói volt);💗 

57. a döntéseimért, mert ezekkel alakítom az életemet; 💗

58. a változásokért, mert ezek általában jók és még jobb lesz általuk; 💗

59. a könnyeimért, mert tisztítják a szemet (azt mondják) és könnyítik a lelket; 💗

60. az érzelmeimért, mert ezek is éltetnek, csodákat adnak; 💗

61. mindenért, amit csak kapok, mert növelik az önbecsülésemet is; 💗

62. a kreativitásomért, mert ezzel alkothatok szépeket és hasznosakat; 💗

63. a felismeréseimért, imádom őket, mert tisztábban látok tőlük; 💗

64. mindazért, amit adhatok, mert ezzel is kifejezem hálámat és nagyrabecsülésemet én is; 💗

65. a boldogságért, mert fontos alkotóelem, még akkor is, ha csak aprócska; 💗

66. az álmaimért, az éjszakai és nappali álmokért, mert fel tudnak tölteni, elgondolkodtatnak; 💗

67. a vágyaimért, mert tudom, hogy minden lehetséges; 💗

68. mindenért, ami megkönnyíti az életem, mert könnyebbé teszik az életem; 💗

69. amik szebbé teszik az életem, mert kell, hogy szép legyen az élet; 💗

70. a beszélgetésekért, ezeket is imádom, mert ekkor is adhatok és kaphatok; 💗

71. az erőmért, fizikai és lelki egyaránt, mert sok nehézségen átsegített; 💗

72. a bátorságomért, mert le tudtam vele győzni nehézségeket; 💗

73. hogy jól tudok főzni, mert szeretem, ha az étel finom; 💗

74. hogy szépen és alaposan takarítok, mert a tisztaság fontos; 💗

75. hogy figyelmes vagyok, mert ez egy jó tulajdonság; 💗

76. hogy segítőkész vagyok, mert ez is az életöröm egyik kifejeződése és egy jó tulajdonság; 💗

77. a színekért, mert ezektől gyönyörű a világ; 💗

78. a fényért, mert ez éltet, ad örömöt, szebb tőle minden; 💗

79. a csodálatos Földért, mert ez egy igazán különleges hely; 💗

80. a különbözőségért, mert jó, hogy nem vagyunk egyformák; 💗

81. az elfogadásért, mert ez nagyban megkönnyíti az életünket; 💗

82. a csodákért, mert ezek mindenhol ott vannak, ha észrevesszük őket, óriási örömet adnak; 💗

83. a mosolyért, mert ez minden szívet átmelegít; 💗

84. a madarak énekéért, mert ez az egyik legszebb muzsika; 💗

85. a virágok illatáért, mert kellemesen elbódítják a lelket; 💗

86. a háztartási gépekért, mert ezek is megkönnyítik a mindennapokat; 💗

87. hogy megbecsülnek, mert ez nagyon fontos, növeli az önbizalmat; 💗

88. a zenéért, mert ez is feltölti a lelket, eltelít érzelmekkel; 💗

89. a csendért, mert ez meg békével tölt el és nyugodtsággal; 💗

90. a közlekedési eszközökért, mert eljuthatok velük bárhová; 💗

91. az ölelésekért; mert ezek szintén feltöltenek, még inkább eltöltenek szeretettel; 💗

92. a gyengeségemért, mert néha ez is kell, és ez is tud tanítani, ha figyelek rá; 💗

93. az internetért, mert így el tudok érni másokat és bármit; 💗

94. az imákért értem, mert valakiknek fontos vagyok és tényleg imádkoznak értem; 💗

95. a tudásomért, mert ez már az enyém és folyamatosan bővíthető; 💗

96. a beteljesült kívánságokért, mert ezek megmutatják, hogy igenis működik, amiben hiszek; 💗

97. a humorért, viccelődésért, mert ezek is megszépítik és színesítik az életet; 💗

98. a megoldásokért, mert mindig öröm, ha rátalálok egyre; 💗

99. hogy mindig minden jóra fordul, mert végül is azért vagyunk itt, hogy élvezzük az életet; 💗

100. hogy minden nap van miért hálát adnom, mert tudom, hogy még egy nap, amit megéltem; 💗

Átolvastam hangosan.

Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem, kicsit te is más színben látod ezek után az életet. Örülj minden apróságnak! Ünnepeljük az életet és benne mindent! Magunkat is!

Hatalmas ölelés és pusszantás Mindenkinek!

Köszönöm, hogy vagytok nekem. ;)

 

 

 

 

 

Szerencsés vagyok

Nem, sajnos nem nyertem a lottón, így akinek felcsillant erre a szeme, üzenem, hogy még várni kell erre. 💰

A múlt héten egy kedves hölgynél takarítottam. Nagyon sokat beszélgettem vele. Kiderült, hogy igencsak sok dologban hasonlít az életünk. Hasonló dolgokon mentünk keresztül. Hogy őszinte legyek, szeretem, ha nagyon ritkán sikerül olyan emberrel is találkoznom, akinek hasonló volt a sorsa, mint az enyém. Hogy miért? Néha jó olyannal is megtárgyalni a dolgokat, akik keresztülmentek hasonló dolgokon. Vele is megtárgyaltuk. És akkor persze újra megvilágosodott bennem a gondolat, ami már máskor is felbukkant az okos buksimban. Mégpedig az, hogy én igenis szerencsés vagyok. Tényleg szerencsés vagyok.🍀🍀🍀

Mikor hallgatom a másik beszámolóját, persze, hogy hasonlítom magamban az enyémmel. Ezzel szerintem mindenki így van. Közben jár az agyam. Gondolkodom. Van, ami nekem volt rosszabb, van, ami a másiknak. És akkor újra és újra rájövök, hogy bizony tényleg szerencsésnek mondhatom magam.

Mert akármennyi rossz is történt az életemben – ahogy már korábban írtam – mind kellett ahhoz, hogy én most itt legyek, hogy ilyen legyek, hogy tudjak írni. Az a baj, és tényleg baj, hogy mindig csak utólag jövünk rá arra, hogy a rossz dolgokban is ott voltak a jó dolgok csírái vagy, hogy ezek vezettek el a jó dolgokhoz. Kár, hogy még nem vagyunk képesek rögtön meglátni a rosszban a jót. De talán ez azért van, hogy átmenjünk egy folyamaton, hogy igazán letisztuljon a kép és tudjuk értékelni, hogy ugyan megvolt a rossz, de mégis kijöttünk belőle. Túléltük. Elengedtük. Ennek így kell lennie.

Mégis miért gondolom azt, hogy szerencsés vagyok? Mert a rossz gyerekkorból fel tudtam nőni. Mert akármilyen rossz dolgok is voltak az életemben, akár gyerekként, akár felnőttként, valahogy mindig jó lett a vége. Bántalmaztak, de nem tört egyetlen csontom sem, nem kerültem soha kórházba és még mindig élek. Mert mindig felálltam.

Elvesztettem a szüleimet, de talán ez volt az egyik legjobb dolog, ami történhetett velem. Sajnálom, hogy ezt kellett írnom, ez egyáltalán nem jó dolog. De sokszor gondolkodtam rajta, mi történt volna velem, ha anyám nem hal meg. Milyen sors jutott volna nekem/nekünk gyerekként?

Hétvégén nagynénéméknél voltam egy finom ebédre és beszélgetésre, ahogy szoktuk. Ő is és a férje is megjegyezték, hogy teljesen kilógok a sorból, hiszen én nem dohányzok, nem iszok. Honnan jöhettem ebbe a családba? Nos, magam sem tudom, talán egy másik bolygóról. 😉

De hogy a témánál maradjak, ha abban a családban kellett volna felnőnöm, amibe születtem, lehet, hogy most nem tudnék itt ilyen nyugisan írogatni. Kár lenne találgatni, hogy milyen életem is lett volna, de néha elgondolkodom rajta. És soha nem sül ki belőle semmi jó.

Tehát továbbra is szerencsés vagyok. Mert akármilyen rossz dolgok is történtek velem, utána mindig valami jó történt. Néha nagyon jó. Mert mindig egy új élethelyzet jött. Új ismeretségek. Új lehetőségek.

Emlékeztek, meséltem, hogy tavaly ki lettem dobva az exem lakásából és keresnem kellett valami lakhatást? Nos, igazából ebben is megvolt a jó, de azt abban a cikkben ki is fejtettem. És jön a szerencse! Mert találkoztam emberekkel, új ismerőseim lettek, egy rövid időre még barátoknak is mondhatom őket és nekik is köszönhetően találtam rá a mostani lakhelyemre is. Nem egy álomotthon, egyáltalán nem az. De van fedél a fejem felett, nem kell az utcán élnem. Dolgozom, így van pénzem. Mindig újabb és újabb embereket ismerhetek meg. Életemben most először érzem azt, hogy sokkal szabadabb vagyok, mint eddigi életemben bármikor is. Persze az egyfajta kötöttség, hogy albérletben élek, mert így ez egy függés valakitől. De egyszer majd szeretnék én is úgy élni, hogy megtalálom életem párját és akkor ketten együtt, egységben, egyenrangúként és mégis szabadon élhetünk egymás mellett.💕

Jaj, milyen vagyok! Mindig eltérek a tárgytól. 😄 De tudom, hogy szeretitek az írásaimat és nem haragszotok a kis kitérőkért. 😘

A mai napig is azt mondom, hogy szerencsés vagyok. Itt van például a munka. A nagynéném ajánlott be valahova, ahol ugyan takarítani kell, de nem egy megterhelő munka, mert nem az egész munkaidőben kell takarítani. Aztán ott vannak még a magánlakás-takarítások is. Általában nagytakarítások. Nem a kedvenc elfoglaltságom a takarítás, de rájöttem, hogy nagyon jó vagyok benne és sokat tudok adni az embereknek azzal, hogy rendbe teszem az otthonukat. Mindig nagyon örülnek a végeredménynek. Nem csak azért, mert alapos vagyok, hanem azért is, amiért megismerhettek engem. Tetszik nekik, hogy egy kedves, mosolygós, vidám, pozitív emberke takarít náluk. Ez egyébként teljesen másmilyenné teszi az otthonukat is.

Aztán ott van a pénteki tojásárusítás. Mondhatom nyugodtan azt, hogy ennek a világfelfordulásnak köszönhetem ezt az állást. Amúgy meg szeretem is csinálni az árusítást.

Szóval, több helyen is dolgozom. És ezt szeretem. Tudjátok, hogy miért? Mert ez is ad egyfajta szabadságot. Nem kell minden nap ugyanoda bemenni, ugyanazt csinálni. Nem kell az emberek mindennapi panaszait hallgatni, mert az nagyon fárasztó volna. Én meg, akárhova megyek is, mindig színt és vidámságot viszek oda. Szeretem azt is, hogy örülnek nekem. 😇

Szerencsés vagyok. Mert akármi is történik velem, mindig van erőm felállni és előre menni. Képes vagyok rá. Ha kell, segítséget tudok kérni. Mert igazából hihetetlen dolgokra vagyok képes – nagyon sok dolgot megírtam a cikkeimben is, utána lehet olvasni. 😊

Szerencsés vagyok, mert kora reggel – sajnos, nem tudtam tovább aludni – itt írhatom nektek a laptopomon a legújabb bejegyzésemet egy finom kávé mellett. Régen nem csináltam már főzött kávét, de most valahogy mégis. A fotón láthatjátok.

Sok szempontból szerencsés vagyok. De ha mindet ide leírnám, akkor napestig olvashatnátok. 😃

Néha valóban érdemes elgondolkodni az életünkön, hogy miért is lehetünk szerencsések. Mert igenis azok vagyunk, kezdve attól, hogy ezen a csodás bolygón élhetünk és tehetjük azt, ami a legfantasztikusabb ezen a világon: szerethetünk. Én is megosztom nap mint nap a bennem lévő szeretetet és törődést másokkal is, de igazán egy olyan valakivel szeretném még megosztani, akinek kell a szeretetem. Tudjátok, egy igazi társ. Ez az, ami még hiányzik az életemből. Na, de ebbe most ne is menjünk bele. Azt azonban elárulhatom nektek, hogy alig egy hete olyan csodálatos ölelésben volt részem (csak ölelés, nem kell semmi másra gondolni), amilyenben már hosszú évek óta nem. Ez akkor is itt marad bennem, ha csak ennyi volt. Egy találkozás, egy ölelés. Szerencsés vagyok, hogy ezt is átélhettem. 😌😍

Menjetek és élvezzétek az életet, az élet szépségeit és szeressetek! Ha tudunk szeretni és szeretetet kapni, már akkor nagyon szerencsések vagyunk. 💝💝💝

Legyen mindenkinek csodákkal teli, vidám, mosolygós napja! 💖💖💖

Pusssszzantááás 😘😘😘

Péntek

Sok-sok jót kell elmesélnem nektek ma, amiért ismét hálás lehetek. Ezért írok itt. 🙂 

Jónak lenni mindenképpen jó. A jóságot jósággal viszonozzák. És tényleg. Pláne, amikor igazán szívből jön az a jóság. Legalábbis én ezt tapasztalom. 😇🥰

Ma péntek van, vagyis a szokásos piacnap. Amikor reggel kimegyek a piacra tojást árusítani. Erről már korábban is írtam. Szeretem ezt a munkát. Rengeteg emberrel beszélgetek ilyenkor. Nekem is mindenkihez van egy-két kedves mondatom, egy mosolyom és természetesen a kedvességem, segítőkészségem. És nem meglepő, de én is ugyanezt kapom vissza. Így van, amit az ember ad, azt kapja vissza. 🤩

Ráadásul, ha valami jót teszek, akkor azt vissza is kapom. Vagy az illetőtől, akinek segítettem, vagy akár mástól is.

Van egy látássérült hölgy, aki szintén jár a piacra vásárolni. Általában úgy kéthetente jár. Mikor először találkoztam vele, pont az én asztalomnál állt meg a kutyájával. Természetesen azonnal megkérdeztem, hogy segíthetek-e neki. Majd a vásárlás végén mondtam, hogy amikor csak jön, nyugodtan keressen engem. Így esett aztán, hogy amikor jön, segítek neki bevásárolni. Ahogy ma is tettem. Ma meséltem, hogy a kutyájának már azt mondta, hogy a Ginához menjen. A kutya pedig oda is talált hozzám. 😊😇Egyébként meg örülök, hogy én segíthetek neki. Közben persze vele is beszélgetek.

A mai első ajándékomat az egyik árustól kaptam, akinél a hölgy is vásárolt. A képen a nagy doboznyi gyümölcsöt mind tőle kaptam – ez három körte, három őszibarack, kettő szilva és egy sárgabarack. 😍😍

Jó érzés, mikor adhatok valakinek egy kis segítséget. Mert tényleg jó adni is. Aztán megtapasztalni azt, hogy mások is értékelik a segítségnyújtást, az már tényleg a fantasztikus érzés kategóriába tartozik. Mert én sem azért segítek, hogy cserébe kapjak bárkitől is bármit. Hanem egyszerűen csak azért, mert jólesik segíteni. Hogy valakinek ezzel szebbé tehettem a napját, megkönnyíthettem az életét. A világ így is csodaszép, de még varázslatosabb hellyé tehetjük. 💝💖

Vásárlók jöttek és mentek. Többen megálltak csak azért, hogy beszélgessenek velem. Ez is nagyon jó, hogy kíváncsiak rám, én kíváncsi vagyok rájuk és aztán elsztorizgatunk. És egy ilyen beszélgetés után kaptam az egyik idős bácsi vásárlómtól egy fagyit. Most már fagyit is lehet kapni a piacon és ő onnan hozott nekem egyet. Vaníliásat, mert azt nagyon szeretem. 🍦

A bácsit ismerem amúgy, a volt lakhelyemen a szemközti házban lakik. És persze ő is hiányol a neki szemközti házból. 🙂

Az ajándékoknak még nincs vége. Az egyik vásárlótól kaptam egy kis tálka ribizlit. Csak úgy. Nem volt vele semmi szándéka, csak úgy adta. Mondom én, az emberi kedvesség tényleg egy szuper jó dolog. És nagyon-nagyon sok kedves ember van. Csak észre kell venni. Ez persze csak úgy lehetséges, ha mi magunk is azok vagyok. Mert akkor ilyenek jönnek szembe. Kedves emberek.

Aztán egy másik árustól mindig lényegesen olcsóbban kapom a húsárut, amit nála vásárolok. Az a kedvenc abált szalonnám, amit ők árusítanak. Annyira, de annyira finom! Mondanám, hogy aki csak teheti, jöjjön és vásároljon náluk. Mondom is! Gyertek! Aki teheti, jöjjön! Persze sok más finomságuk is van, de én mostanában erre vagyok rákattanva. 🥓

Mesélhetem azt is, hogy némelyik vásárló hagy nálam borravalót. 💰

Ezek a pénteki napok is elég fárasztóak tudnak lenni, de tényleg nagyon szeretem. Főleg, ha jó az idő, ahogy ma is volt. 🌞

Hazafele van, hogy csigában megyek, mert olyan fáradt vagyok. Pláne, hogy ha még cipekednem kell, mert azért vásárolok én is ezt-azt.

Ilyen fáradtan sétáltam ma is haza. És azt hiszem, ismét jókor voltam jó helyen. Útba esik egy kis kínai kifőzde is. Látom, hogy egy kerekesszékes férfi, akinek hiányzott a lába, éppen próbál beszólni az eladónak, hogy kérjen ételt magának. De az eladó nem hallotta. Nem is csodáltam, mert elég halkan sikerült a férfinek kiabálnia. És tudjátok, örülök, hogy éppen arra mentem, mert így én tudtam segíteni a férfinek. Volt pénze, ő fizette ki a kajáját, de én voltam, aki kérdeztem, hogy mit kér és ezért be is mentem a kifőzdébe. Tudjátok, hogy ez a férfi is meghálálta a segítséget? Magam sem hittem, hogy a köszönömön kívül valami mást is kapok tőle. Nagyon meglepődtem, amikor hallottam elcsukló hangját, láttam könnyező szemét, miközben mondta a köszönömöket. Igazán megható érzés volt. Látjátok, valakinek az egész világot jeleni egy ilyen aprócska segítség! 🦽💜

Mondom én, hogy segíteni az egyik legjobb dolog a világon. Mert ilyenkor rengeteget adunk nem csak a másiknak, hanem saját magunknak is. Annyira megtelik ilyenkor a szív azokkal a finom érzésekkel. 💗💗💗

Azért is írom le ezeket, hogy lássátok, hogy ha szívből, őszintén adunk valami jót, az mindig jó lesz nekünk is. Persze ez mindig az önzetlen segítségnyújtásról szól, amikor nem várunk cserébe semmit. Aztán a végén kiderül, hogy mennyi mindent is kaptunk.

És nem is arról a segítségnyújtásról, amikor utána azért csak morgunk ezért vagy azért. Ez arról szól, amikor teljesen jó érzéssel tölt el, hogy adhattam másnak valamit.

Ezért is mondom, hogy sokkal jobb pozitív hozzáállással élni az életünket. Ilyenkor más szemmel nézünk a világra és az biztos, hogy sokkal jobb dolgok találnak meg bennünket. A panaszkodással, negatív hozzáállással csak a rosszat lehet látni. Ezt is megtapasztaltam. Igyekszem is, hogy ha rossz passzban vagyok, minél előbb kijöjjek belőle.

Azt mondom, ha tehetitek, segítsetek másoknak, akár egy kedves szóval, egy kis odafigyeléssel. Csak úgy, ami titeket is jó érzéssel tölt el. Ha a segítés nem jó érzés számotokra, akkor ne csináljátok, mert az egyikőtöknek sem lesz igazán jó!

Kedveseim! Kívánom, hogy csodákkal teli, szépséges hétvégétek legyen és tapasztaljatok meg minél több jót az életben!

A napi hálaadásokat nyomomon követhetitek a közösségi oldalon (fb) a nevem alatt. Mert minden nap elmesélem, hogy mennyi mindenért lehetek éppen aznap hálás. Vagy úgy általában. 🙂😇

Nagyon köszönöm mindazt a jót, amit ma is kaptam. Annyira jó érzés megtapasztalni a világ jóságát!

Pussszzzzantááááás 😘😘😘

Hálaadás

Lassan egy hete kaptam a felhívást a közösségi oldalon a mindennapi hálaadásra. Bár a felhívás csak egy hétre szól. Talán folytatom. 🤔

Azt kell mondanom, hogy nem is olyan rossz dolog ez a hálaadás. Még így sem, hogy a nyilvánosság elé tárja az ember. Tárom én is. Talán elindulhat valami dolog az emberekben. Talán elkezdenek figyelni. Mert az fontos volna.

Azt hiszem, korábban már esett szó a háláról.

Mert valóban fontos, hogy hálásak legyünk mondjuk mindazért, amink van, mindazokért az emberekért, akik részei az életünknek. Egyáltalán rá kell ébrednünk, hogy tényleg mennyi minden olyan személy, dolog, akármi van az életünkben, amiért hálásak lehetünk. Nem csak a jó dolgok. Van, hogy bizony éppen a rossz történések vezetnek el egy sokkal jobb valami felé. Lehet, hogy erre csak később jövünk rá. Ha olvassátok az írásaimat, akkor már írtam arról is, hogy minden rosszban meg lehet találni a jót is. Csak oda kell figyelnünk.🔭🔎

Az, hogy most kifejezem nyilvánosan is a hálámat, egyfajta rendszerességet visz az életembe. Sokkal jobban odafigyelek a napi történésekre, találkozásokra, hogy este megírhassam, miért is voltam hálás aznap. Látható, hogy napi szinten is több dologért lehetek hálás. Ha meg még össze is adnám a hét végén, kiderülne, hogy tényleg sok-sok hálaadási lehetőség van.💜

Minden napban meg lehet találni azt a néhány dolgot, amiért hálásak lehetünk. Hiszek benne, hogy ha hálásak vagyunk, akkor még több jó történhet velünk.💝

Akinek van kedve, kövesse a közösségi oldalon (fb) a minden esti hálaadási bejegyzéseket és nyugodtan lehet csatlakozni akár a saját oldalon, de akár bejegyzésben is lehet írni.💻

Ha nem gond, most csak egy ilyen kis rövidkét írok. Van még néhány dolgom mára. Délután pedig találkozom a hónapok óta nem látott idős volt szomszédnénimmel, akiről már többször is írtam korábban. És ünnepelni fogunk pezsgővel és valami finomsággal. Este pedig hozom a bejegyzést erről is.🍸🍰

Hát akkor azt mondom, hogy figyelemre fel, hogy tudhassátok, miért is lehettek hálásak a nap folyamán. Még ha nem is tárjátok a nyilvánosság elé, egy pár percre azért gondolkodjatok el rajta! Érdemes. Igazán nem kell mást tenni, mint egy köszönömöt mondani. Ez a legegyszerűbb, a legjobb hálaadási mód. Szerintem. Ha valaki máshogy gondolja, úgy is jó. Ez az én gondolatom.

Mindenkinek csodaszép hétvégét és olyan pillanatokat kívánok, amikben rájöhettek, hogy miért is lehettek hálásak!🥰💖💞

Pusszantááááás 😘😘😘