A fotók :)

Tegnap este végre megkaptam a "hivatalos" fotókat is magamról. Van miből válogatni a könyvhöz.

A fotók igazán fantasztikusak lettek. Bár ezek még "nyers" fotók. Az általam kiválasztottakon Gergő még egy kicsit javítani fog a felbontáson. Azt már Én is nagyon várom.

Kicsit olyan, mintha nem is Én lennék a képeken, mégis Én vagyok. Ezeken a fotókon igazán sok tulajdonságomat megtaláltam Önmagamból. Van néhány nagy kedvencem is közülük. Nagyon hálás vagyok Gergőnek (akit hívjunk a szeretet fotósának), amiért ilyen sokat megmutatott nekem belőlem. :)

Ahogy Én látom, van köztem olyan üzletasszonyos, igazi díva, színésznő, romantikus alkat, álmodozó, igazi NŐ :) 

A fotók a budai várban készültek, pont a szülinapomon. Sajnos, eléggé felhős volt az idő és nagyon fújt a szél, úgyhogy egy szál ruhában néha bizony eléggé fáztam. De minden pillanata megérte. Mindenki jó hangulatban volt, a fotózás maga fantasztikus élmény volt. :)

Persze ez csupán néhány kép abból a kétszázból, amit Én kaptam "kézhez".

Úgy látom, hogy mindegyik képen sugárzom és sugárzik a szeretet. Hát kell ennél több? :)

Ebben a képben nagyon sok mindenkit megtaláltam magamban:

vagyok Én, a gyermeki Énem, a babaarcom, az anyám, egy gyönyörű Nő, aki megérkezett, tudja, ki Ő, elégedett, erős. Még sorolhatnám...

Ez a kép mond nekem magamról a legtöbbet. Imádom. :)

 
Mondhatnám, hogy ezeken a képeken, mint álmodozó, romantikus lélek vagyok.

Ezen a képen azonban egészen más. Szavakkal nem tudom leírni, amit látok és érzek benne, de ez is az egyik nagy kedvencem. :)                                       

Fekete-fehér, mert ilyen képek is készültek. Itt látható a teltségem. Ez egy előnyös fotó egész alakos Önmagamról. :)

Mert az önszeretést nem valami ideálképhez kell kötni magunkban, hanem azt kell szeretnünk, akik éppen most vagyunk. És teljesen mindegy, hogy éppen hogy nézünk ki. Én sem éppen modellalkat vagyok, de mégis megtanultam elfogadni, megszeretni ezzel a testtel is magamat. Dicsérgetnek mások, hogy formás vagyok, gyönyörű, ami nekem is jólesik. De ha Én nem tartanám magam ilyennek, akkor bizony leperegne rólam ez a sok dicséret.

És hogy meglegyen a teljesség, itt egy közös fotó a lányommal. Neki nagyon tetszik ez a kép, azért került ez ide. :)
Végig velem volt a fotózáson és Én igazán hálás vagyok neki a támogatásáért, a szeretetéért, azért, hogy büszke rám. :)
Én meg nagyon büszke vagyok rá és hálás, amiért Ő a lányom :)

Ha szeretnéd látni Gergő további munkáit, akkor kattints a linkek közül az övére vagy nézd meg ezt az oldalát:

https://www.facebook.com/g2foto

Ezt az Életre és mindenre, ami vele jár. :)

Március 14.

A mai egyszerűen egy tökéletes nap volt. :)

A könyvben már megírtam, hogy a születésnapon vagy ennek környékén mindig történik valami. Talán valami nagy dolog.

Most megint történt egy ilyen nagy dolog velem. Vagyis inkább dolgok sorozata, ami persze mind köthető a könyvemhez.

Múlt héten szerdán az egyik ismerősöm rám írt, hogy ha még aktuális, akkor vállalná a könyv lektorálását. Még az volt. Úgyhogy elküldtem neki, és ő teljesen ingyen elvállalta ezt a feladatot. Amint elkészül a személyes honlapja, mindenképpen fel fog kerülni az oldalamra. :)

Pénteken egy ismerősöm keresett, hogy lesz nyáron egy rendezvény, oda vihetném Én is a szappankáimat meg néhány könyvet. Hátha lesz némi forgalmam.

Utána rögtön keresett az esemény szervezője, aki ennek az ismerősömnek az ismerőse. Egyből egymásra hangolódtunk.

Meséltem pár mondatot a szappanokról, majd említettem a könyvem is.

- És miről írtál? - kérdezte.

- Az önszeretésről. - Majd néhány mondatban elmeséltem, hogy mit és miről írtam a könyvemben.

- Te vagy az én emberem! - lelkendezett rögtön.

Egy hölgyről van szó, akivel beszélgettem, és elmondta, hogy neki is szüksége van erre a könyvre, mert bizony ő sem szereti igazán önmagát.

Megbeszéltük a részleteket. Majd ő még elmondta, hogy mindenképpen akar velem riportot készíteni, és felkért, hogy tartsak a rendezvényen egy előadást az önszeretetről. A rendezvény egyébként egy szépségverseny. :)

Ezek után még lett egy új grafikusom, ami megjegyezte, hogy miután elolvasta a könyv címét, azonnal érezte, hogy ez az ő munkája. Egyelőre most rá várok és a vázlataira. :)

Még mindig nincs vége. Mert úgy gondoltam, hogy egy fotóst is kell keresnem, aki egy igazán jó képet készít rólam a könyv borítójára. Fejben megvolt, de nem keresgettem.

Tegnap, mikor a szomszéd kisfiút vittem tornára, volt még némi időnk, így sétáltunk az egyik téren. Itt láttam egy kis csoportot, konkrétan három főt: egy fiatal lányt, egy fiatal fiút és egy nagyjából velem egykorú férfit, aki magyarázott a fiataloknak. Úgy éreztem, meg kell őt szólítanom.

- Te fotós vagy? - bár nem láttam nála fényképezőgépet, de tudtam, hogy az.

- Igen, fényképész vagyok - és még sorolt néhány dolgot, ami a szakmájával kapcsolatos.

- Adsz névjegykártyát?

- Az nincs nálam.

- Mert írtam egy könyvet, és kéne rólam egy jó fotó a borítóra, ehhez keresek fotóst.

- És miről írtál?

- Az önszeretésről.

- Akkor az nekem való. A feleségem mindig mondja, hogy szapulom magam.

Nos, ő volt az első férfi, aki ezt mondta, hogy szüksége van erre a könyvre. Így számot cseréltünk.

A búcsúmondata ez volt, amikor elköszöntünk:

- Ez egy értékes kapcsolat lesz. :)

Mikor hazaértem, már fel is hívtam, ő pedig nagyon örült neki.

Nem sokkal később vissza is hívott, hogy van a sminkeshez időpont. 

Kora délután a fodrászomhoz mentem, aki nagyon jó barátnőm és meglepetéssel várt engem. Ezt a minitortát és egy virágot kaptam tőle. A torta isteni finom volt. :)

A hajamat nagyon szuperül begöndörítette és igazán jól állt nekem. Már akkor is nagyon szépnek éreztem magam.

Fodrász után a sminkeshez mentem. A laza és természetes sminkben már egyszerűen gyönyörűnek éreztem és láttam magam. Szinte nem is nagyon látszott a smink, aminek külön örültem. A sminkemet Balla Izabell készítette, egy nagyon kedves, közvetlen, barátságos, fiatal hölgy.

Nagyon szép NŐ vagyok. :) Ehhez még hozzájön a vidám és őszinte mosolyom és nevetésem és a fantasztikus kisugárzásom :)

Ezt követően pedig végre megtörtént életem első hivatalos és profi fotózása.

Hihetetlenül élveztem. Nagyon jó hangulatban fotóztunk. Fent voltunk a várban. Bár sajnos a nap nem sütött és a szél is eléggé fújt. De nem volt gond. Minden percét élveztem és imádtam a fotózásnak. Eszméletlen volt. :)

És akkor itt ajánlanám is a fotósomat, akit Pál Gergely Botondnak hívnak. Megtalálható fb-n a hivatalos oldala, amit érdemes megnézni. Nagyon szép és életteli, vidám szeretetképeket készít.

Gergő egyébként egy nagyon kedves, közvetlen, barátságos és vidám ember. Imádja a munkáját, ezért is választottam őt fotósomnak.

A fotózás elején elmondta, hogy mi fog történni, mindig instrukciókat fog adni, beállít, igazít. Sok nevetéssel, nagyon vidám hangulatban telt az a röpke fél óra.

Velem volt a lányom is és Gergő közös képeket is készített rólunk.

A fotózás során készült képeket egy héten belül megkapom, és akkor némelyiket megmutatom. :)

 

Még elmentünk egyet koccintani a lányommal, utána ettünk valamit. Itthon pedig átadta nekem az általa készített ajándékot, ami nem más, mint egy hatalmas gyertya:

Ez volt életem egyik legszebb napja. :) Fantasztikus volt minden tekintetben, hiszen ma van a 

Születésnapom :) 

Hogyan ünnepeltük a Nőnapot?

Gondoltam, ha már írtam néhány sort előtte, írok egy keveset utána is. :)

Ahogy írtam, voltam nagyon finom arcmasszázson és arckezelésen Teo barátnőmnél. Neki van egy kis kozmetikai szalonja, tőlem nagyjából öt perc sétára. Hozzá szoktam járni minden hónapban egy alapos testmasszázsra is. Imádom. Istenien tud masszírozni. :) És azt meg is érdemlem, hogy havonta legalább egyszer így kényeztessem magam.

Teo egyben a kozmetikusom és a masszőröm is, immáron hét éve.

A lányom is nála volt, most ő is egy arctisztításon. Utána kettesben elmentünk enni meg vásárolni.

Előző este még kaptam a lányomtól egy doboz finom csokikát, a nyolc utánt. Gondolom, sokan ismerik a zöld dobozban a mentolos csokit. Nagyon finom. :)

A vásárláskor vettünk magunknak egy-egy csinos táskát, ő még kapott pluszban egy ezüst fülbevalót.

Szóval, megvolt a kényeztetés, a közös program és persze az ajándékok és a virágok. Neki jácintot vettem, magamnak meg egy százszorszépet. Mindkettő rózsaszín. :)

Ahogy előre várható volt, egyetlen pasi sem volt, aki felköszöntött volna. Ó, bocsi, az exem este nyolc után írt egy Boldog nőnapot!-ot, de semmi többet. Az az exem, akivel kilenc évig éltem és akiről elég sokat mesélek a könyvben.

De mindez nem vette kedvemet.

Teo barátnőmnek is vittem egy jácintot. Ha már a pasik nem adnak nekünk virágot, akkor majd mi veszünk saját magunknak és a hozzánk közel álló nőknek. :) 

Én egyébként is ezt szoktam csinálni, néha meglepem magam egy virággal, akár szálas, akár cserepes. Minden nap lehet egy alkalom, hogy valami aprósággal meglepjük magunkat, ami lehet akár egy szál virág, egy szelet süti, egy finom kávé, egy kis kényeztetés vagy szinte bármi. Mert megérdemeljük. Egyszerűen csak azért, mert megérdemeljük. :)

Mert szép az élet és mi mindannyian egy csodák vagyunk benne. :)💜💜💜

Nőnap alkalmából

Kedves Nőtársaim!

Március 8. - Nemzetközi Nőnap

 

A világ számos országában ezen a napon a nőket ünneplik. Vagy legalábbis kellene ünnepelni. Minden nőt. Hiszen ez a mi napunk.

De hogy ne is menjünk olyan messzire, elég, ha a szűkebb környezetünkben érezzük, hogy ezen a napon talán egy kicsit kedvesebbek velünk, egy kicsit ünnepelnek minket, ha nem is úgy, mint egy születésnapon. Jólesik ilyenkor virágot kapni. Ahogy az év többi napján is jólesne. :)

Én azonban azt mondom, hogy ne feltétlenül várjunk arra, hogy valaki valamilyen módon felköszönt minket. Mert ez a nap nem csak arról szól, hogy a férfiak ünnepelnek minket. Ez arról is szól, hogy mi saját magunk ünnepeljük saját magunkat. Pontosan úgy, ahogy mi szeretnénk.

Elsősorban az a legfontosabb, hogy mi tiszteljük, becsüljük és szeressük önmagunkat. Hiszen nagyon sok nő él egyedül, többek között Én is, ezért nem is várhatom, hogy bárkinek is eszébe jutna felköszönteni engem. Én magam leszek az, aki felköszöntöm és ünneplem magamat és a nőiségemet. Kapok magamtól virágot, délután arcmasszázsra megyek. Ugyanezt adom a lányomnak is. Az ő masszázsa után ünnepelni megyünk. Talán beülünk valahova egy finom késői ebédre, talán veszünk magunknak valamit. Nem tudom, azt akkor kitaláljuk. De mindenképpen ünnepelünk. Saját magunkat és egymást. Együtt. Ugyanis bátran felköszönthetjük mi is nőtársainkat. Mert tiszteljük és szeretjük őket. És ez az ő napjuk is. Nekik is fontos, hogy mi, Nőként, értékeljük őket, mint Nőt.

Az a legfontosabb, hogy elsősorban mi magunk figyeljünk önmagunkra. Örüljünk a nőiségünknek. Lepjük meg magunkat bármilyen kis aprósággal vagy nagysággal. Legyen ez valóban a mi napunk! Legyünk magunknak az elsők! Ezen a napon mindenképpen.

Mert NŐnek lenni igenis csodálatos és felemelő. :) Erősek vagyunk és bátrak és teremtők. :) Arról nem is beszélve, hogy mennyi fantasztikus képességünk van. Ugyan mindenkinek más, de ilyen képességek többek között a finom étel elkészítése, a gyereknevelés, lavírozás a mindennapok kihívásai között, a család összetartása, gyerekeink biztatása, odafigyelés, nőiesség, kedvesség, gyengédség, megértés, elfogadás és még megannyi sok jó dolog. Vegyük észre magunkban ezeket az akár egyszerűnek tartott képességeket is és méltányoljuk ezt is magunkban!

BOLDOG NŐNAPOT NEKÜNK, NŐKNEK!

Lépcsőfok

Az első lépcsőfok a blogomban. Jobban mondva, az első cikk.😃😇😍

Hamarosan olvasható lesz nyomtatott könyv formájában a címadó könyv. Ebben megírom a saját élettörténetemet, majd ezek után olyan lépéseket, amelyek által eljutottam Önmagam szeretéséig. Bár inkább úgy fogalmaznék, hogy ahogy haladtam önmagam fejlődésében, mik alakultak és hogyan bennem és erről szól egy-egy fejezet. Vagyis nem a témák voltak előbb és úgy haladtam végig rajtuk, hanem haladtam, majd jöttek a témák vagy a felismerés, hogy ez is megvan. Látom, kissé megint körülményesen fogalmazok. 😃 Ilyen vagyok.

Mondhatjuk, hogy nem volt könnyű utazás, de számomra megérte.

Az önszeretés, sajnos, nem egy mindennapos dolog, pedig ez volna a legfontosabb. Minden más csak ezután jöhet.

A könyvben nagyon sok témáról írok, hogyan juthatunk el az önszeretésig ezekkel a lépésekkel. Mindegyiket kifejtem a saját értelmezésem szerint. 

Nem kell mindegyiken végighaladni, mert az út során úgyis fognak alakulni a saját lépéseink. Ez a könyv talán csak egy elindító, egy elgondolkodtató írás. De mindenképpen hasznos, mert talán ad egy új meglátást a dolgokra nézve.

Minden fejezet önálló, nem egymásra épülnek. Ennél fogva sokkal könnyedebb az olvasása és a haladás benne. Mert bármelyik fejezetet bármikor el lehet olvasni. 😃

Én nagyon szeretem ezt a könyvet, de ha már csak egy ember is olvassa rajtam kívül, akkor már megérte megírnom. És jelen állás szerint, így, hogy még ki sincs nyomtatva, négy személy is olvassa. Vagyis tényleg megérte megírni.

A grafika jelenleg még a grafikus kezében van, így nem tudok képet mutatni a könyv borítójáról. De amint meglesz, felrakom ide.

Nagyon bízom benne, hogy április elejére meglesz maga a kinyomtatott könyv.😃💙💚💛💜😇