Sokszor
azt kívánjuk, bár ne jönne semmiféle változás az életünkbe.
Hiszen olyan jól elvagyunk a magunk kis langyos vízében. Mert a
változás nem jó! Ki tudja, mit hoz? Lehet, hogy félni kell tőle?
Mi lesz, ha….? És mi lesz, ha mégsem….?
Jönnek
ám aztán a gondolataink a változás lehetséges kimeneteleiről,
aztán máris beindul bennünk a félelemgyár. Mert gyártjuk egymás
után a negatívabbnál negatívabb gondolatokat és a végén arra
jutunk, hogy ugyan már, dehogy kell nekünk a változás! Jó nekünk
úgy is, ahogy most vagyunk. Akkor is, ha ez sem jó nekünk.
Az
évszakok is változnak és soha nem tudhatjuk, hogy mit hoznak
előre. Mégsem rettegünk úgy tőlük, mint a saját életünkben
esetlegesen bekövetkező változásoktól.
Pedig
nem biztos, hogy félnünk kellene ezektől a változásoktól. Mert
ki tudja? Történhetnek csodás dolgok is velünk.
Velem
mostanában megint sok változás történik. Van, amelyik egészen
kicsike, de vannak nagyobbak is.
Az
elmúlt egy hónapban sok emberrel ismerkedtem meg. Férfiakkal,
nőkkel egyaránt.
Van
olyan ismerősöm, aki már nem csak ismerős, hanem barát is.
Vannak
olyan ismerőseim, akik kiléptek az életemből, ami számomra nem
is olyan rossz. Mondhatom azt is, hogy ahogy kiléptek az életemből,
sokkal jobban lettem.
Több
új olvasóm is van.
Májusban
meglesz az első könyvbemutatóm egy könyvtárban.
Hamarosan
elköltözöm eddigi lakhelyemről. Itt már 11 éve lakom. Elég
nagy lesz a változás, de legyen.
Új
dolgokba kezdek bele, mint szappankészítő tanfolyam (ennek
részletei itt találhatók:
Régi
dolgokat kezdek újra, mint például a rajzolás és gyöngyfűzés.
Merthogy ezeket is csináltam. Ha bárkit érdekelnek ezek a munkáim,
akkor a Nekem kedves oldalaknál a Ginagyöngyre kattintva
megtekintheti a korábbi munkáimat. :)
Szóval,
folyamatosan történnek velem is a változások és mint látható,
elég nagy változásoknak is nézek elébe. Ó, nem mondom, hogy egy
csöppet sem jönnek olyan Mi lesz, ha…? gondolatok. Dehogynem!
Csak épp nem hagyom, hogy ezek határozzanak meg, hogy ezek
határozzák meg a lehetséges jövőmet.
Azt
hiszem, ha szeretjük magunkat, akkor olyan nagyon rossz nem is lehet
az életünkben a változás. Mert akkor nem a negatív oldalát
látjuk már eleve. Akkor megpróbálunk pozitívan hozzáállni
ezekhez a változásokhoz.
Azt
mondom, hogy ne rettegéssel nézzünk sohasem az előttünk álló
változások felé! Hiszen nem véletlenül történnek velünk a
változások. Mi akartuk. Akkor is, ha ennek nem vagyunk teljesen
tudatában. Mert valami nem jó nekünk a mostani életvitelünkben,
ezért jön valami más, hogy tapasztaljunk, megéljünk mást is.
Vágyunk a változásra. Ez is olyan, hogy tudatosan talán nem
akarjuk, tiltakozunk ellene, de mélyen belül biztosan vágyunk rá.
Mert különben nem történne meg velünk.
Bármennyire
is tűnik úgy néha, hogy bizonyos változásokról nem tehetünk,
mert más miatt kerültünk bele, mégis azt kell mondjam, hogy akkor
is mi tehetünk róla. A másik, csak hozzásegített minket a
változáshoz. Még akkor is, ha átmenetileg nem is olyan jók a
megváltozott körülményeink, lehetőségeink. Hiszek benne, hogy
minden jóra fordul. Mert így kell lennie. Minden csak a
hozzáállásunkon múlik. :)
Mindenkinek
hatalmas öleléééés :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése