A törékeny emberi test

Talán nem lesz meglepő, hogy már megint az emberi testről írok. De egyszerűen ebben élünk, ezért is nagyon fontos, hogy foglalkozzunk vele. Csodálatos a test, hogy mennyi mindenre képes, milyen funkciói vannak, hogy tud működni, de mégis, mindezek ellenére hihetetlenül törékeny, sérülékeny.

Egy nyugifotó, mielőtt elolvasnátok. 😊

Nem mondom meg senkinek, hogy mit csináljon a testével. Felőlem mindenki azt, amit akar. Csak egyet ne felejtsen el senki: semmi sem fontosabb és értékesebb, mint az egészség, és ezért érdemes a lehető legtöbb mindent megcsinálni, amit csak tudunk, hogy ezt fenntartsuk. Nekem a test egészségébe beletartozik a lélek, az elme egészsége is. 💝

Hogy miért is írok már megint erről? Azért, hogy erre a tényre hívjam fel a figyelmet. Arra, hogy csinálhatsz bármit, lehetsz bárki, bármi, ha nincs meg az egészséged, akkor majdhogynem semmid sincs. Mert ha nincs egészség, akkor azért küzdesz, hogy legyen. Így nem tudsz felhőtlenül boldog lenni, nem tudsz úgy teljesíteni, mert folyton elviszi a fókuszt a betegség. Próbálkozunk aztán helyreállítani, ahogy csak tudjuk.

Arra is fel akarom hívni a figyelmet, hogy ha bármi is felüti a fejét a testedben, ha bármi tünet van, kellemetlent tapasztalsz, annak igenis érdemes utánamenni. Mert hova is vezet, ha nem figyelünk valami tünetre vagy nem kapunk segítséget már a korai szakaszban? Elmesélem a saját példámon. Azt nem ígérem, hogy rövid leszek. 😀

Már a huszas éveim elején is küzdöttem hát- és derékfájással. De azon túl, hogy kiírtak fizikoterápiára elektromos kezelésre, semmit nem tettek. Se egy röntgen, semmi további vizsgálat. Arról már meséltem, hogy két évvel ezelőtt milyen betegségek, borzalmas fájdalmak történtek a testemben. Ennek folyományaként derült ki végül is, hogy milyen kórságom van: axiális spa a hivatalos diagnózis. Lánykori nevén: Bechterew-kór. Igen, ha annak idején komolyabban veszik, ha jobban kivizsgálnak, akkor már akkor diagnosztizálhatták volna, már akkor elkezdhettem volna a felkészülést, elkerülve az állapotromlást.

Jelenleg jó vagy tűrhető állapotban vagyok, de az életem része már a mindennapi fájdalom. Ugyebár allergia miatt még fájdalomcsillapítót sem szedhetek. Ez ám a szívás!

Ennek a kórságnak köszönhetem a két évvel ezelőtti szivárványhártya-gyulladásomat is.

Ennek köszönhetem, hogy két nappal ezelőtt megműtötték a kezemet. A csuklómon volt egy ideggyulladás, amiről többen tévesen azt gondolták, hogy egy sima ganglion, de nem az volt. Ez a kis csomó is már évek óta ott volt, hol erősebb tüneteket okozva, ha megterheltem a kezemet, hol csendesebb volt, ha nem kapott terhelést. Ez a kis dudor odáig fajult, hogy ingerületvezetési lassulás és némi idegsérülés volt már miatta. Ezt úgy nem tapasztaltam, de a vizsgálatok ezt mutatták. Ennél durvább képet nem mutatok, nem mindenki gyomra bírja.

Emiatt kellett a műtét, de közben kiderült, hogy még carpalis alagút szindrómám is van, így azt is műtötték. Csak így hívom, hogy 2 az 1-ben műtét. Szép kis cikkcakkos vágásom van. A műtét jól sikerült, de kiderült, hogy valamire ott is allergiás lettem. A tipp részükről az volt, hogy valószínűleg a ragasztóra, amivel rögzítették a maszkot az arcomra. Igen, altatásos műtét volt. Jól kiütöttek és már közben is meg utána is fennforgás volt az allergiás reakcióm miatt.

Az allergia is már milyen? Soha nem tudhatod, hogy mire, mikor, hogyan, miért alakul ki allergia. Ezt nem tudod sem megelőzni, sem kikerülni. Mármint a gyógyszerallergiát. Meg ez is, hogy a ragasztóra? Ez hogy? Mi lehet abban a ragacsban? Vagy milyen a szervezetem, hogy így reagál ezekre a – mondjuk – kemikáliákra? Számomra ez már sokkoló, hogy ennyi minden van. Túl sok ez már.

De túl vagyok a műtéten, két hét múlva varratszedés, addig kétnaponta kötözésre kell járnom. Még jó, hogy kórházban dolgozom. Csak lemegyek a sebészetre, kivárom a soromat és átkötnek.

Kikerülhetetlen volt a műtét. Sajnos. Mindezt úgy, hogy semmi fájdalomcsillapítót nem szedhettem be, pedig aztán volt, hogy iszonyú fájdalmam volt. Na, az első átkötésnél, amikor kiszedték a csövet is, akkor eltörött a mécses, jó sírás lett belőle. Ennyi fájdalomcsillapítás maradt nekem.

Az azért nagyon jólesett, hogy sokan aggódtak értem és szurkoltak nekem, többen imádkoztak értem. Nekik mind nagyon-nagyon köszönöm a törődést, a szeretetet irántam. Sokat jelent ez nekem. Egy nagyon kedves ismerősöm pedig még haza is tudott hozni kocsival, amiért szintén nagyon hálás vagyok. 💗💗💗

Sokat gondolkozom rajta, hogy vajon mi és mennyire lett volna megelőzhető, ha már sokkal korábban foglalkoznak komolyabban a fájdalmaimmal? Ha esetleg fel tudok készülni, meg tudok előzni bármit is, akkor már sokat segítettem volna magamnak. De így olyan dolgokon kellett keresztül mennem, amikre még álmomban sem gondoltam volna. Az elmúlt két évből annyi orvosi papírom van, amennyi az azelőtti 44 évemben összesen nem volt. Ez nagyon durva. 😢

Mégis mit tehetünk a megelőzésért, az állapotunk javulásáért, javításáért? Az én kórságomra is azt mondják, hogy gyógyíthatatlan. Én mégis hiszek abban, hogy akár ki is gyógyulhatok belőle, de mindenképpen megelőzhetem azt, hogy bármilyen kísérőbetegsége előjöjjön. Mert ennek aztán van bőven. De többet már nem szeretnék megtapasztalni. Elég volt már, még sok is volt.

Az ember fiatalon naiv, nemtörődöm, laza. Máshogy foglalkozik a testi fájdalmakkal, tünetekkel, mint idősebb korában. Azt kell mondjam, hülyék is vagyunk, hogy már akkor nem vesszük komolyan őket. Az én esetemben a fájdalmakat, de máséban bármi más lehet. Én arra biztatok mindenkit, ha bármilyen tünete, kellemetlen érzete, fájdalma, nehézsége akad a teste működésében, akkor annak járjon utána minél előbb. Aztán keressen lehetséges megoldásokat. Kellenek az orvosok is, de legyünk nyitottak más megoldásokra is, mert azok is segíthetnek.

Én is folyamatosan próbáltam megoldásokat találni és alkalmazni, hogy ne jöjjenek elő kísérőbetegségek. Hogy csökkenjen a testemben a gyulladás. Hogy ne legyenek állandóan fájdalmaim. Mind a mai napig keresem a megoldásokat, újabb és újabb dolgokat próbálok ki, hogy javítsak a testem állapotán. Talán van is némi eredménye, mert a fájdalmaim nem olyan súlyosak, mint akárcsak egy éve is, a szememmel azóta sincs baj. Más részről meg kudarcélmény is van, hiszen a vállam is már szeptember óta fáj, de már az is nagyon sokat javult. Ott is volt egy jóképű nyáktömlőgyulladásom. Ez is a Bechterew miatt van. Vagyis volt. Az ugyan úgy tűnik, hogy meggyógyult, de helyét átvette a vállcsúcs fájdalma. Remek. 😢

Én leginkább a növényi étrenddel próbálok gyógyulni. Szedek vitaminokat, növényi gyulladáscsökkentőket, sokat iszom, tornázok – ez nagyon fontos, fogytam is, ami szintén sokat számít ennél a kórságnál, hogy ne legyünk túlsúlyosak, az mindent megnehezít. De mindig tanulok én is valamit és most szembejött valahol, hogy mennyire fontos a rágás alapossága. Bizony. Egy ilyen egyszerű dolog. Ha nyugalomban tudjuk elfogyasztani az ételünket úgy, hogy jó alaposan megrágjuk, akkor azzal igazán nagyon sokat segítünk a szervezetünknek. Utána lehet olvasni. Nem olyan régen kezdtem erre jobban odafigyelni, nagyjából két hete. Azóta igyekszem alaposan rágni.

Vannak sikerélményeim, de amikor jobban előjön valami fájdalom, én is elkeseredem. Nem könnyű ezzel együtt élni, főleg, hogy ha bármi előjön, akkor már mondják is, hogy ez is emiatt lehetséges. Mert ez érinthet a test egészén bármit.

Tudjátok, nem panaszkodásképpen írtam le ezeket, hanem azért, hogy felhívjam a figyelmeteket, hogy bármilyen felmerülő probléma esetén érdemes lehet kivizsgáltatni magatokat, hogy megelőzhessetek egy esetleges komolyabb dolgot a testetekben. Akinek meg már van bármilyen betegsége is, igyekeznie kell, hogy akár kigyógyuljon belőle, de mindenképpen megtegyen mindent a javulás érdekében, a minőségi élet élése érdekében. Hogy ne nyavalyáktól szenvedve éljük az életünket, hanem az egészség jegyében teljen a hosszú, teljes életünk, hogy minőségi időt adhassunk magunkból a szeretteinknek. 💚

Figyeljetek oda magatokra, az életetekre, az életviteletekre!

Ki mit tesz meg azért, hogy jobban, jól legyen, hogy megelőzzön? Ez a mai rohanó, stresszes élet, a mindenféle feldolgozott élelmiszer-ipari termék nem kedvez nekünk, de akkor is ki kell cseleznünk ezt és megtenni mindent annak érdekében, hogy mi magunk egészségesek legyünk, egészségesek maradjunk. Mindezt azért, hogy ne csak akkor kezdjük el értékelni az egészséget, amikor betegek vagyunk már.

Nagyon vigyázzatok magatokra, figyeljetek oda a testetek jelzéseire, mert nagyon is üzen, nagyon is nyilvánvaló módon, csak meg kell hallani, észre kell venni és figyelni rá. Soha ne vegyétek félvállról, ha bármi bajotok is van. Nem ijesztgetni akarok senki, hogy rögtön komoly betegésgre gondoljon, hanem úgy akarok ijesztgetni mindenkit, hogy tegyen meg mindent azért, hogy fenntartsa az egészségét, mert csak úgy lehet hosszú, boldog, minőségi életet élni. Az egészségnél nincs fontosabb!

Vigyázzatok magatokra és legyetek boldogok, de mindenekelőtt egészségesek! 😘💖