Dicséretek - 2. rész :)

Tegnapi írásomban a könyvem dicséretéről volt szó, amit másoktól kaptam és nagyon, de nagyon örültem neki.

A könyvben is szentelek egy fejezetet a dicséretnek, annak a fajtának, amit másoktól kapunk. A könyvben arról van szó, hogy ezt a dicséretet játszmák nélkül egyszerűen csak fogadjuk el.

Itt azonban a dicséret többi szeletéről fogok most írni.

Jaj, hányszor hallottam életem során, hogy ne dicsérd a gyereket, mert elbízza magát!

Ne dicsérd a férfit, mert elbízza magát!

Ne dicsérd a nőt, mert elbízza magát!

Azt mondom, hogy a francba az ilyen mondatokkal! Ha valakinek egészséges az önbecsülése, az egy dicsérettől nem fogja éppen elbízni magát. Ha meg elbízza? Az az ő dolga.

A gyerekeket igenis dicsérni kell, hogy ki tudjon alakulni az a bizonyos egészséges önbecsülés. Mint már oly sokszor elmondtam, nem vagyok szakember, de azt tudom, mert tapasztaltam, hogy az őszinte dicséret a legjobb. Igen, a dicséret is kapott egy őszinte jelzőt. Ugyanis nem sok értelme van úgy megdicsérnünk másokat, ha az nem őszinte. Hogy mit értek ez alatt? Na, mindjárt kifejtem. Pillanat. Összeszedem a kósza gondolatokat…

Úgy vélem, hogy amikor őszintén dicsérünk valakit, akkor odafigyelünk rá, valóban értékeljük őt vagy azt, amit alkotott, ahogyan kinéz stb.

Mivel gyakran elég felszínes a dicséret, vagyis felszínesen figyelünk oda valakire, legyen szó a gyerekünkről, a párunkról, barátunkról, bárkiről. Általában mindenki a saját dolgaival van elfoglalva a fejében, de ha mással vagyunk, akkor legalább figyeljünk igazán oda rá is.

Mert egy gyereknek az esik a legjobban, ha a szülei figyelnek rá, ha így dicsérik meg. Tudom, a lányom is ilyen volt kicsiben. Mindig igényelte, hogy figyeljük, nézzük, ahogy rajzol. Persze ez leginkább csak akkor volt, amikor még csak kéthetente láthattuk egymást. Amikor már iskolás lett, akkor csak olyankor láthattam a „műveket”, amikor kész lett és hozta megmutatni. :)

Nagyon sokszor megdicsértem, de olyan is sokszor előfordult, hogy elmondtam neki az Én őszinte véleményemet arról, amit csinált. Itt is hangsúlyoznám az Ént, hiszen Én máshogy látom, mint ahogy ő. Éppen ezért, ha el is mondtam a véleményemet, utána már rá bíztam, hogy azt a valamit javítja, máshogy csinálja vagy éppen úgy hagyja, ahogy van. Az már az ő döntése volt.
Nem vagyunk egyformák és nem mindig tetszhetnek ugyanazok a dolgok ugyanúgy. :)

De azért továbbra is úgy vélem, hogy ahol lehet, dicsérjük csak meg a gyerekeket, mert óriási önbizalmat tud nekik adni, ha tudják, hogy jól csinálnak valamit. És a drága kis lelkek bizony nekünk, felnőtteknek akarnak a leginkább megfelelni. Sajnos. De ez másik téma.

Hol is tartottam? Ja, tudom, sokat dumálok. :)

Legyen a női oldal. Én is Nő vagyok. Hurrá! És mint nőnek, bizony nekem is jólesik a dicséret, ha kapom. Akárkitől is jön. Ugyanígy minden nőnek jólesik egy kis dicséret bármilyen szempontból.

Meg lehet dicsérni a kinézetét, öltözködését (itt hangsúlyozom, hogy nem a ruhát dicsérjük, hanem a nőt a ruhában!), hogy milyen finomat főzött, megoldott valamit ügyesen (Én is kénytelen vagyok megoldani olyan dolgokat a lakásban, ami alapvetően egy férfi feladata volna, de jobb híján…), alkotott valamit stb. Ha körülnézünk a világban vagy csak magunk körül, akkor meglátjuk, hogy mennyi mindenért lehet megdicsérni egy nőt.

Az már más téma, hogy a nő ezt hogy fogadja. Hiszen van, akinek olyan alacsony az önbecsülése, hogy visszautasítja a dicséretet, de ez legyen az ő gondja.

A férfiaknak külön üzenném, hogy egy nőt igenis kell dicsérni. Őszintén. Azt is jelenti, hogy odafigyelünk rá, hogy értékeljük. Kifejezzük a tetszésünket. Hogy mennyire fontos nekünk.

Ha valaki nem tud megdicsérni egy nőt, akkor az sürgősen tanulja meg. Hiszen, ha egy nő nem kap dicséretet, akkor bizony egy idő után teljesen elveszik a lelkesedése. És ezt a férfiak nagyon szépen le tudják törni a nőben. Bizony. Tapasztalat.

Ismerek nem egy férfit, akiből bizony nem igazán tud kiszakadni egy egyszerű kis dicséret sem. A volt párom is ilyen volt. Igaz, hogy régen volt, de ő aztán a világért meg nem dicsért volna magától. Sőt, annak idején még panaszkodott is másoknak, hogy Én saját magamat dicsérem és nem várom meg, amíg más megdicsér. Idézzem a könyvem?

„Várni mások talán nem is egészen őszinte dicséretére?”

Mi nők is nagyon meg akarunk felelni a párunknak és ezért oly sok mindent megteszünk. De ha mindig elmarad a dicséret, akkor mégsem a másikat hibáztatjuk ezért, hanem azt mondjuk, nem vagyunk elég jók. Ezt nekünk, nőknek, magunkban kell megváltoztatni önmagunk szeretésével. Ha egy férfi meg nem képes dicsérni, ott valóban neki kéne változnia, változtatnia.

Tovább nem ragozom, mert képes lennék végtelen mennyiségben írni erről a témáról.

A férfiak. Bizony nekik is kell a dicséret. Ők is benne élnek a párjuknak való megfelelésben. Ők is jók akarnak lenni a szemünkben. Úgyhogy, Hölgyeim, tessék csak félredobni a hiúságot, büszkeséget és ha úgy van, megdicsérni a férfit! De őszintén!

Vannak ám ilyen mondatok, mint például:

- De jó, hogy eszedbe jutott!

- Örülök ennek a virágnak!

- Ez nagyon jó volt (szex)!

- Milyen figyelmes vagy!

- Nahát, de jól nézel ki!

Hadd nem soroljam! Mindenki ki tud találni valami alkalomhoz illőt.

A férfiak meg szoktak lepődni, ha dicséretet kapnak. Azért, mert elég ritkán kapnak. Biztos, hogy nagyon örülnek neki. Úgyhogy, Hölgyeim, ne fukarkodjunk a dicsérettel! Egy férfi is jobban odateszi magát egy kapcsolatban, ha nem úgy kezeljük, hogy ő csak azért van, hogy kielégítse az ilyen-olyan vágyainkat és szükségleteinket. Értékeljük, mert ő is ember! A párunk. De ha nem a párunk, akkor is meg lehet dicsérni.

Mindenkit meg lehet dicsérni. Mindenkit! Férfit, nőt, gyereket. És kell is mindenkinek a dicséret. Attól is érezzük, hogy valaki figyel ránk, értékel minket, fontosak vagyunk neki. Ez egyszerűen mindenkinek kell. És attól, hogy megdicsérünk valakit, nem veszítünk magunkból semmit. Sőt! Még többek is leszünk általa. Ez biztos.

Azt hiszem, egyelőre befejezem ezt az eszmefuttatást. Mindenki le tudja szűrni belőle a számára lényegeset. :)

Csodás napot!

Pusszantááás

 💜💜💜