Mit súgott a testem? 🤔😊

Ez a cikk egy újabb saját tapasztalatról szól. Továbbra sem célom senkit sem meggyőzni semmiről. 🙂 Mindenkinek a saját élete, a saját teste a saját döntésein alapul.

Éppen ideje, hogy megírjam ezt a cikket.

Egy szép tavaszi napon, április elején, konkrétan húsvét hétfőjén, már megint megszólalt a testem. Van, akinek ez furcsán és hihetetlenül hangzik, de akkor is így van. Egy erőteljes és hangos gondolat és hasonló testi érzet párosult hozzá. Ezt nem tudom máshogy elmondani, talán ez a legegyszerűbb megfogalmazása. Aki hallgat a testére, az tudja, miről beszélek. Ezúttal ezt mondta: nem kell több hús.

Én: Micsoda? Nincs több húsevés? 😲😲🤔

Hát jó. Ha a test ezt mondja, akkor bele kell nyugodni. Vagyis inkább el kell fogadni. Ne úgy képzeljétek, hogy hevesen tiltakoztam ellene, nem. Csak meglepődtem. Nem is volt nehéz elfogadni a testemnek ezt a döntését, mert aztán valóban nem is kívántam a húst. Egy pillanatig sem. Pedig én aztán imádtam a húst. A csirkét, de azt nagyon. Képes voltam minden nap enni, ha úgy volt kedvem. A jó kis sült csirkeszárnyakat itthoni elkészítéssel. Hozzá valami finom zöldség. 🍗🥦

De most azt mondta a testem, hogy nem kell több hús. És ha ő valamit mond, akkor arra figyelni kell, mert mindig tudja, mi a jó neki. Így hát húsvét óta nem ettem húst. Most pedig ennek az elmúlt közel négy hónapnak a tapasztalatait osztanám meg veletek.

Mindenki tudja, hogy rengeteg okos ember ezt vagy azt az étkezést ajánlja, ezt vagy azt lehet enni, ezt vagy azt tilos enni és az emberek többsége ebbe már teljesen bele van zavarodva. Én még soha életemben nem jártam dietetikusnál, sem táplálkozási tanácsadónál és nem is szándékozom. Egészen pontosan azért, mert ők ugyan talán tudnak valamit, de csak általánosat. A saját testemet én ismerem a legjobban, én tudom, hogy mi a jó neki. Jobban mondva a testem az, aki tudja, mi a jó neki. Így amikor valamit változtatni kell, akkor bizony üzen. Nekem csak annyi a dolgom, hogy meghalljam ezt az üzenetet. Őszintén szólva még soha nem kellett azon erőlködnöm, hogy betartsam azt, amit a testem üzen. Mert az üzenet mellé jönnek testi érzetek is, amik segítenek betartani az üzenetet.

Mindenki személyesen a saját testét ismeri jól. Csak figyelni kell rá, ennyi az egész. Aki ezt nem teszi, hát…. A test nagyon okos, így nem lehet akármi ráerőltetni.

Eme hosszadalmas bevezető után jöjjenek a saját tapasztalatok.

Szóval, kezdve ott, hogy egyáltalán nem is kívánom a húst, immáron lassan négy hónapja. Már a húspultot is általában kerülöm. Se a látvány, se a szagok nem tetszenek.

Halat még néhány héttel ezelőttig ettem, de már az is elmúlt.

Nos, amióta húst eszem, történt néhány igen pozitív változás a testemmel.

Először is, nekem mind a két felkarom külső felén volt olyan sok-sok kis izé, nem tudom, minek hívják. Mütyür pattanásszerű akármi. De mégsem az. Nos, ezek szinte majdnem teljesen elmúltak. Van még néhány, de a felkarom bőrének nagy része sima és finom.

Amúgy pattanások is kevésbé jönnek ki az arcomon, holott előtte igencsak jöttek és jöttek. Mint a tiniknél. 😀

Persze a hús elhagyásával arányosan nőtt a zöldségfogyasztásom, ami szintén nagyon jó hatással van a testemre.

Nekem az emésztésemmel idáig sem volt gond, de azóta még jobb is lett. Igen, ilyenekről nem szoktak írni, de én most megteszem. Felfúvódásom már csak elvétve fordul elő. Viszont nagydolgom az naponta négyszer biztosan van. Ez persze azért függ attól, hogy előző nap ettem-e mondjuk valami csokifélét, tésztafélét vagy hasonlót. Ezek azért kicsit megfogják az embert. Engem legalábbis. De a zöldség akkor is elhagyhatatlan. 🍅🥒🥬🥦🍄

Másik nagy előnye…

Ez itt most leginkább női dolog, úgyhogy, ha valakit férfiként nem érdekel, csak lapozzon tovább! Köszike 😊

Nos, a ciklus. Nekem is, mint oly sok nőnek, elég sok problémám volt a ciklusommal, a menzeszemmel. Ez valahogy jó pár évente mindig változott. Az utóbbi sok évben ilyen nyűgjeim voltak:

- a ciklus felétől mellfájdalmak, amik néha keményedéssel jártak, néha olyan fájdalommal, hogy alig lehetett hozzájuk érni, még az öltözködés, fürdés is fájdalmas volt;

- derékfájás, néha tényleg kegyetlenül;

- hasfájás;

- fájdalmas és nagy mennyiségű vérzés, leginkább a második napon;

- felfújódás, azok a bizonyos plusz kilók előtte.

Elhiszitek, ha azt mondom, hogy ez az összes tünet megszűnt, mióta nem eszem húst? Higgyétek csak el, mert így van. Most, amikor megjön, semmi előjele nincs, semmi fájdalom, semmi puffadás. Annyi van, hogy jelez a testem, hogy menjek wc-re és csak ott tudom, hogy megjött. Fájdalom sehol, nincs erősebb nap, nincs erősebb vérzés. Most úgy élem végig, mintha igazából nem is lenne semmi. Persze, járni kell wc-re, cserélni kell, amit cserélni kell, de ennyi. Ha ez nem lenne, észre sem venném, hogy éppen menstruálok. El sem hiszitek, hogy ez milyen jó érzés! Fantasztikus. Annyi sok év fájdalma után most egyszerűen nem fáj semmi. Ja, és nem húzódik túl sokáig. Nagy túlzással maximum négy nap. Semmi görcs.

El sem tudom mondani, mennyire jó érzés ez! 🌸🎀🧚‍♀️💖

Most már nyugodtan tudtam írni erről, mert végül is van már négy alkalomnyi tapasztalat belőle. Még az első alkalom után én is kételkedtem, mert előfordult máskor is, hogy alig volt fájdalom. Mondom, talán ez is egy ilyen alkalom. Aztán a második után még jobban meg voltam lepődve. Most meg már csak örülök neki. Jön és megy, szinte lábujjhegyen, alig lehet észrevenni.

Innen most már bárki olvashatja, végeztem a női résszel. 🙂

További kedvező tapasztalataim is vannak. Nincs az a nagyon telítettségérzet, ezáltal nincs az a kajakóma sem. Persze így is van olyan kaja, amivel jól tele tudom enni magam, mert annyira finom, de ez ritkán van. A húsevés után szinte kikerülhetetlen az elnehezülés érzése.

Könnyedebbnek és energikusabbnak is érzem magam. Éhségérzetem is ritkán van.

Láthatjátok, nálam csupa pozitív hatása van a húsevés elhagyásának.

Aki akar, bátran belevághat. De itt is fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy semmit nem lehet erőltetni a testnek. Ha ő még húst akar enni, hadd egyen! Ha tényleg elég volt neki, mert mást szeretni, higgyétek el, szólni fog! Érezni fogod vagy beugrik egy gondolat.

Én csak abban bízom, hogy nem fog már visszajönni az a kívánsága, hogy együnk húst. Már nem szeretnék.

Egyszer, sok évvel ezelőtt volt egy nyolc hónapos időszak, amikor nem ettem húst, de akkor egy szag miatt undorodtam meg tőle. Aztán egyszer csak megint elkezdtem húst enni, de úgy, mintha mindig is ettem volna.

Most azonban már más okom is van arra, hogy tartsam a növényi táplálkozást.

Megosztom egy videó linkjét, ha akarjátok, nézzétek meg. Másfél óra, feliratos, de nagyon jó.

https://www.youtube.com/watch?v=OqNX7aeGbdM

Arra kérlek titeket, hogy ha meghoztok egy döntést, akkor ne tartson vissza semmi attól. Most maradjuk ennél a példánál, mert ha mondjuk át akartok térni a növényi táplálkozásra, akkor nem lehet kifogás, hogy milyen drágák a zöldségek és a gyümölcsök. Tudom, mindennek aranyára van. De így is meg lehet oldani. Én mondjuk gyümölcsöt alig eszem, valamiért nem kívánom. Zöldségből meg egyszerre nem kell sokat venni. Az viszont fontos, úgy vettem észre magamnál, hogy mindig legyen a zöldségek között zöld színű zöldség. Ezeket is lehet ezerféle módon variálni. Aztán ott vannak a hüvelyesek: babfélék, borsók, lencsék; a gabonafélél, mint rizs, köles. Én ezeket eszem általában. Ma éppen gombás rizst csináltam mindenféle fűszerrel.

De ugye az olyanok, mint bulgur, hajdina vagy a még ki tudja hányféle finomság. Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy mi ízlik neki, mit mivel érdemes ennie. Persze én csak kezdő vega vagyok, érdemes talán recepteket is keresni a neten. Mert higgyétek el, a vegák, vegánok sem halnak éhen. Sőt, egészen pozitív dolgokat hallani róluk. Most én is írtam néhányat. 😊😇

Persze majd csak hosszabb távon fog kiderülni, milyen jó hatásai vannak még a vegaságnak. Írnám azt, hogy vegán vagyok, mert amúgy semmiféle állati tejterméket sem fogyasztok már jó ideje. A túró és joghurt kombó még két hónapja sláger volt nálam, de már azt sem kívánom. És azt tudom mondani, hogy jót tesz, hogy ezeket elhagytam. Sajtrajongó meg sosem voltam igazán. Nem is hiányzik. A tojás is néhány napja lekerült az étlapról. A majdnem vegánságomba annyi nekem belefér, hogy mézet azért eszem. 🐝🌻

A későbbiekben mindenképpen fogok még írni a tapasztalataimról ez ügyben.

Ez is csak egy sztorimegosztás volt, ahogy szoktam.

A lényeg, hogy élvezzétek az életeteket, akármit is esztek! 😍

Csodáááás napokat! 😘😘😘